Hová tűnik a göndörség?

Hová tűnik a göndörség?

Szabó Balázs, a Cutoff Hair alapító fodrásza a blogbejegyzésében a haj szerkezetét és a vágás hatását elemezi. Összefoglalva a bejegyzést, a következő fontos pontokat említi:

A három legfontosabb erőtényező, ami hat a hajra:
– a súlya  (ami a hossz növekedésével értelemszerűen nő)
– a hajlításnak ellenálló ereje (ez nem engedi – néhány más tényező mellett -, lelapulni a hajat)
– és a benne munkáló kötések, amik egy bizonyos formára kényszerítik. (hacsak nem akarjuk másképpen hordani, és ezért hővel, szerekkel, vagy erővel próbálunk rá hatni. Persze, ha jól csináljuk, ez is a kedvére van! 🙂 

Ez a három tényező a következőképpen alakul egy kis „palántánál”. A legtöbb gyerkőcnek, amikor megszületik szöszmösz haja van, valamennyire göndör. (Ezért legtöbbünkből ki lehet hozni a göndörséget). Mivel a növekedés különböző időben indult meg egyes szálaknál, ezért – hacsak minimálisan is -, de a legkisebb éppen kibukkanó kis hajacskákban, (amikre az ember azt hiheti, hogy szinte le lehetne fújni róluk), egészen a tíz tízennéhány centisig, minden hossz megtalálható bennük, EGYENLETESEN elosztva. Úgy kell elképzelni, hogy egy ilyen kis tincs, fürt az első két centin nézve, mondjuk 3000 szálat tartalmaz, az 5 centiméteresekből már csak 1500-at találnánk, és így tovább a végéig, ahol bizony ám, csak a  leghosszabb, legkorábban ébredő hajacska van. (Abba most ne menjünk bele, hogy a haj szakaszokban nő, stagnál és hullik). Ezt a szerkezetet elképzelve láthatjuk magunk előtt, hogyha ezeket a szálakat tök egyszerre, szépen hagyom egy irányba indulva begöndörödni, kis ujjmozgással rásegítve, akkor olyan lesz, mint egy csigaház. 
Úgy képzeljük el, hogy a csigaház bejárat felőli része felel meg a kis loknink, hajszálak ezreitől duzzadt tőhöz eső részének. A csigaház ég felőli csöpp kis hegyes vége pedig, az elsőnek ébredő, hosszú szálnak felel meg ebben a kis tekervényben.

Vagyis az említett három erő esetében itt a tartóerőből a tőnél sok van, hiszen sok szál ereje adódik össze, ezért elemelkedik . Hiszen a szálak viszont már öt centinél beszéltük ,hogy sokkal kevesebben vannak. Ezért elbírja a rajta terhelődő erőhatást, vagyis súlyt, ami ugye a végére már csak egy szálnyi. Emellett természetesen minden egyes szál törekszik arra – a belső erők miatt –  jelen esetünkben, hogy göndör formájú legyen. Ha megfigyeljük kis manónk csigáit, észrevehetjük, hogy a tőnél lévő résznél (bármilyen loknis legyen is gyermekünk), sokkal nagyobbak a csigák ívei, mint a lokni végén. Ahogy beszéltük 🙂

Ez egy ideális állapot. Tündériek tudnak lenni vele.

Na ezt a szerkezetet fogjuk és mondjuk öt centinél levágjuk ugyanakkorára mindenhol.
Mit is kapunk? A sok-sok csiga (a legtöbbnek főleg csak a vége látszik, attól  van az egésznek olyan tekervényes loknis jellege összességében nézve) félbe lesz vágva, és abból a részből ami kinő, az el is jut, szinte mind a tincs (már nem lokni) leges leg végéig. Tehát a végek könnyedsége eltűnik, a hajnak így már nagyon nagy erejűnek kell lenne ahhoz, hogy  egy ilyen formát is be tudjon „húzni” a helyére, vagyis loknisodjon. Kicsit sarkítva a dolgot, ilyen szerkezetű a hajuk fekete bőrű társainknak. Nekik aztán teljesen mindegy, hogy hogy van vágva a hajuk. 🙂

Képzeljünk magunk elé egy göndör szálat lógatva. Ha úgy szárítjuk meg, hogy közben, akár csak egy kicsit is, de mozgatjuk, máris göndörödni fog (belső erők, nulla súly). Ez felel meg a csiga utolsó szálának. Igenám, de ha ugyanebből a hajból ugyanolyan hosszúságút vennénk egy nagy marokkal, és ugyanígy vizesen lelógatnánk, már nem érnénk el ugyanazt az eredményt. Megnézném, ahogy egy ilyen nagy mennyiségű haj elkezd beállni. Mivel a belső erők képtelenek ilyen súly ellen dolgozni, így maximum csak hullámos lesz a tincsünk.  (A göndör haj szárításánál majd beszélünk róla, hogyan lehet a súly ellen dolgozni. De babáknál ezt meg ne tedd!:-) 
Egyszóval leugrott maga az átmenet, és ami maradt, az maximum rugó, de nem „csigusz”. 
Ennek eredménye , hogy laposabb lesz a frizura, a lokniknak pedig sajnos szinte nyomuk sincs. Senki ne aggódjon, természetesen az ilyen hajból is nagyon-nagyon jó frizurákat lehet készíteni!:-D 

A megfelelő passzus taglalja a módszert, amivel ez a vidám kis csigás forma szinte teljesen megőrizhető vágás után is. Na de milyen vágás! 😉

Összegzésképp

1. A három legfontosabb erőtényező, ami hatással van a hajra:
   • Súly: A haj hosszával együtt növekszik a súlya is.
   • Hajlításnak ellenálló ereje: Megakadályozza a haj lelapulását.
   • Kötések: A hajat egy bizonyos formára kényszerítik, hacsak nem változtatunk rajta hővel, szerekkel vagy erővel.
2. A haj szerkezete:
   • Amikor a gyermek születik, általában göndör haja van.
   • A hajszálak különböző időpontokban kezdenek növekedni, ezért a kis hajacskákban minden hossz megtalálható.
   • A hajat úgy lehet elképzelni, mint sok kis tincset, amelyek egy irányba göndörödnek, hasonlóan egy csigaházhoz.
3. A vágás hatása:
   • Ha az összes hajszálat azonos hosszúságúra vágjuk, akkor a tincsek félbe lesznek vágva, és csak a legkifejlettebb hajszál ér el a legvégéig.
   • Ez a vágás a göndörség és a loknik jellegét elveszíti, és a haj lankadtabbá válik.
   • Az ilyen hajból azonban továbbra is lehet jó frizurákat készíteni.
4. Az ideális vágás:
   • Az ideális vágás a göndör forma megőrzését célozza.
   • Egy megfelelő vágással a csigaszerű forma szinte teljesen megőrizhető, és nagyszerű frizurákat lehet létrehozni.